Létezik-e a teljesen zéró emisszió?

Egyre többet hallani az emisszióról, az autók levegőszennyezéséről, környezetkárosító hatásairól, a legújabb kifejezés pedig a zéró emisszió, amivel elsősorban az elektromos és üzemanyagcellás autókat szokták illetni. Ideje kideríteni, hogy mit is takar ez utóbbi, egyre népszerűbb kifejezés.

Lokális emisszió
A közlekedés jelentős mennyiségű károsanyag-kibocsátásával levegőszennyezést okoz, nem beszélve a szén-dioxidról, ami üvegházhatású gáz révén a klímaváltozáshoz is hozzájárul. Igaz ez elsősorban a benzin- és dízelmotoros járművek esetében. Ahogy egyre jobban sűrűsödik a városi forgalom, nő az autók száma, már mi magunk is – akár járókelőként, akár autóban utazóként – érezzük a levegő minőségének változását. Ez tulajdonképpen a lokális emisszió, amit az okoz, hogy minden egyes autó szennyezést bocsát ki, amerre jár. Éppen az elszórtsága miatt ez a fajta emisszió komoly egészségügyi és környezetvédelmi kockázatokat is jelent, hiszen az állandó mozgásban levő forgalom miatt mindig máshol alakulnak ki nagyobb szennyezések, az épületek miatt sokszor megragadnak a szennyezőanyagok az alacsonyabb rétegekben, ráadásul ennyi apró és különálló szennyezőforrást megfelelően szűrni sem lehet.

Ezért merült fel az igény olyan jármű kifejlesztésére, amelynek nincs lokális emissziója, így használatukkal tisztább lehet a városi levegő.  

Zéró emisszió Budapesten - Forma Zero

Erőművek kibocsátása
Az elektromos autók használata kézenfekvő megoldást kínált erre a problémára, mivel menet közben nem szennyez a jármű, tehát a lokális emissziója valóban zéró. Ezzel egy fontos kihívást teljesítettek a fejlesztők, hiszen az elektromos autók városokban való elterjedésével jelentősen javulhat a helyi levegő minősége. Érdemes azonban utána nézni, hogy az az elektromos áram, amivel az autót feltöltjük, milyen forrásból származik. A Magyarországra jellemző, kiöregedett, fosszilis tüzelőanyagot használó erőművek bizony hasonlóan szennyező anyagokat bocsátanak ki, mint a benzin- vagy dízelmotorok. Ezek alapján teljesen zéró emisszióról mégsem beszélhetünk, még elektromos autók esetében sem. Ez az elképzelés akkor lenne megvalósítható, ha létezne zéró emissziós villamosenergia-termelés. És talán még akkor sem, hiszen az energiatermelő egység megépítése, a hozzávaló anyagok gyártása és szállítása is szennyezéssel jár. Éppen ezért szokott az ellentábor azzal érvelni, hogy az elektromos autóknak bár nincs lokális kibocsátása, az erőműveknél mégis megjelenik a szennyezés.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lehet tisztább egy elektromos autó használata, mint egy benzines autóé. Ha ugyanis a villamos energiát megújuló energiaforrás használatával állítjuk elő, sokkal kisebb fajlagos szennyezést kapunk. Hazai szakemberek már utánajártak és kiszámolták, hogy egy benzinmotor lokális CO₂ kibocsátásához képest milyen erőművi kibocsátásai vannak egy elektromos autó feltöltésének:

Forrás: Dr. Aszódi Attila, BME NTI

A fenti esetben napi egyszeri, 22 kWh feltöltéssel számoltak az elektromos autó esetében. Az adatok alapján látszik, hogy a jelenlegi villamosenergia-rendszer használatával is alacsonyabb szén-dioxid kibocsátás érhető el, mint egy benzines autóval, ráadásul az utakon levő benzinmotoros autók többsége a 120g/km-es szén-dioxid kibocsátást még bőven túllépi.

Lokális vagy erőművi kibocsátás?
Szakemberek, gyártók és környezetvédők állandó vitatémája, hogy vajon van-e érdembeli különbség a kétféle emisszió között. Az biztos, hogy mindkét esetben a szennyezés a levegőbe kerül, légszennyezést okoz és fokozza az üvegházhatást. Az erőművi kibocsátások forrásai azonban egy helyre koncentrálódnak – tulajdonképpen az épület kéményére –, aminek helyét ezért nagyon könnyű pontosan meghatározni és az egészségügyi kockázatok minimalizálása érdekében elkerülni is. Az erőművek esetében könnyebb a szennyezés mértékén is változtatni, hiszen a felhasznált tüzelőanyag vagy a technológia módosításával javíthatnak a levegőbe kerülő szennyezőanyagok mennyiségén vagy összetételén, de ugyanilyen eredményt érhetnek el a kéménybe szerelt különféle szűrő berendezésekkel is. A lokális kibocsátás esetében nem ilyen egyszerű a helyzet, mivel egy új, tisztább technológia sokkal lassabban terjed el az utakon. Ezek az érvek jelenleg az erőművi kibocsátások irányába mozdítják a mérleg nyelvét, de a jövő autós fejlesztései hozhatnak még meglepetéseket.

A fentiek alapján mindenkinek igaza van: lokális szinten valóban létezik a totális zéró emisszió, de összességében még messze vagyunk tőle. Bár egyelőre utópiának tűnik a teljesen szennyezésmentes közlekedés, egészségügyi és környezetvédelmi szempontokból is fontos cél, hogy minél közelebb kerüljünk hozzá, még ha elérni nem is tudjuk.