Hibrid mítoszok

A leggyakoribb tévhitek a hibrid autókkal kapcsolatban

1. A hibrid technológia egy vadonatúj fogalom
Érdekes tény, hogy az 1900-as századforduló idején közel azonos számban gyártottak gőz-, villany- és benzinmeghajtású autókat, és hamarosan megindultak a kísérletezések a különböző típusok kombinálásával. Az első benzin-villany hibrid prototípusok már 1900-ban napvilágot láttak, az első ilyen hibridre vonatkozó szabadalmat pedig 1905-ben jegyezték be. A technológiát azóta fejlesztik, tökéletesítik, mindig a kor igényeknek legmegfelelően.

2. A hibrid autókat az elektromos hálózatra kell csatlakoztatni
Amint az elektromosság szót meghalljuk, legtöbbünknek az elektromos aljzatok, csatlakozók és vezetékek jutnak eszünkbe. Ennek ellenére a ma legelterjedtebb hibrid modelleket nem szükséges az elektromos hálózatra csatlakoztatni. A hibrid autók működésének egyik kulcsa a regeneratív fékezés technikájában rejlik. Ennek lényege, hogy a jármű a fékezésekor egyébként kárba veszendő energiát hasznosítja újra oly módon, hogy abból elektromos áramot fejleszt és a jármű meghajtásához használt villanymotor akkumulátorát tölti fel vele. Mindkét folyamat teljesen automatizált, nem igényel a vezetőtől semmiféle beavatkozást.
Mindemellett ma már léteznek úgynevezett konnektoros, vagy „plug-in” hibridek is, amelyeket valóban az elektromos hálózatról lehet feltölteni. Ezek működési elve azonban eltér a hétköznapi szóhasználatban hibridnek nevezett járművekétől. A technológiák közti különbségekről itt olvashatsz bővebben.

3. A hibridek akkumulátorát cserélni kell
Sok embert alaptalanul az a tévhit tántoríthat el attól, hogy hibrid vásárlása mellett döntsön, hogy a használatuk során drága akkumulátorcserékkel kell számolni. Az autógyártóknak sikerült jelentős mértékben megnövelni a nikkel-metál hidrid akkumulátorok élettartalmát azáltal, hogy a töltöttségüket 40 és 60% között tartják, és soha nem hagyják teljesen feltöltődni, de lemerülni sem. Az akkumulátorokra és egyéb alkatrészekre vonatkozó garanciák gyártótól és helyszíntől függően általában 120.000 – 160.000 km-ig érvényesek, ám ez természetesen nem azt jelenti, hogy ekkor le is jár az élettartamuk. Az USA energiahivatala által végzett hibrid akkumulátor-teszteket leállították, amikor azok teljesítménye több mint 250.000 km után is alig tért el az újakétól. Egy vancouveri taxis Toyota Priusával megtett 25 hónap és több mint 300.000 km után is kellően erősnek bizonyultak a jármű akkumulátorai.

4. Az emberek csak azért vesznek hibridet, hogy spóroljanak az üzemanyagon
A hibrid autók a tüzelőanyag-gazdaságos autók listáinak az élmezőnyébe tartoznak, ami nem meglepő, hiszen az alacsonyabb fogyasztás ésszerű következménye a hibrid meghajtásnak. Az autóvásárlók azonban ritkán vásárolnak pusztán gazdasági megfontolások alapján. Ráadásul, ahogy a hibridek kritikusai gyakran megemlítik, ezek a megtakarítások nem igazán érnek fel azzal a felárral, amit egy szokványos autóhoz képest kell kifizetni értük. Felmerül tehát a kérdés, hogy akkor vajon miért is vesznek egyre többen ilyen járműveket? A válaszok közt egész biztosan szerepel az is, hogy mert kevesebb káros hatást gyakorolnak környezetünkre; általuk a magunk kis részével mi is hozzájárulhatunk az olajfüggőség csökkentéséhez, és persze az is, hogy kérkedhessünk egy kicsit az új technológiával.

5. A hibrid autók drágák
Az elérhető hibrid meghajtású autómodellek száma növekvő ütemben gyarapszik, és az áruk is igen széles skálán mozog. A leggazdaságosabb változatok – a Honda Civic és a Toyota Prius – már közel 5-7 millió forintért megkaphatók. A hibrid modellek ilyen ütemű térhódítása mellett már a közeljövőben várható, hogy valamennyi méretben, típusban és árkategóriában elérhetővé válnak.
A hibridek gyártási költségeit az újratölthető akkumulátorok, a villanymotor és az összetett elektronikai vezérlés tételei növelik meg igazán. A technológiák elterjedésével azonban ezek nagyobb szériában történő gyártása is csökkenti a fajlagos költségeket.
A Toyota tervei közt szerepel a legnépszerűbb modelljei hibrid változatának elérhetővé tétele úgy, hogy közben a hibrid hajtás jelentette járulékos költségek a felére csökkenjenek.

6. A hibridek kicsik és túl gyengék
A Lexus Rx400h-ban és a Toyota Highlander Hybrid-ben ugyanaz a 270 lóerős rendszer munkálkodik. A Lexus GS 450h hibrid sedan teljesítménye meghaladja a 300 lóerőt, amivel kevesebb mint 6 másodperc alatt teljesíti a 0-100km/h gyorsulást. A Toyota Volta koncepciója pedig egy igazi fenevadat rejt a maga 408 lóerejével. Ezek önmagukban elegendő bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a hajtásláncba iktatott villanymotor korántsem jelenti a teljesítmény csökkenését. Ellenben lehetőséget biztosít arra, hogy a vezetési körülményekhez igazítva szabályozottabbá váljon az tüzelőanyag-fogyasztás és a sebesség.

7. A hibridek veszélyt jelentenek az első használóikra
Manapság, hogy egyre több hibrid autó kerül ki a gyártósorokról, elgondolkodtató, hogy nem jelent-e veszélyt az emberekre az, hogy ezekben mind egy-egy beépített nagyfeszültségű akkumulátor száguldozik a közutakon.
A balesetek során az első megérkező segítség gyakran azzal van elfoglalva, hogy az áldozatok életét próbálja megmenteni. Ilyen helyzetekben a segítségnyújtónak számos gyors technikai döntést kell meghoznia azzal kapcsolatban, hogy hogyan tudja kiszabadítani az utasokat. Ebben az esetben a még kevésbé elterjedt hibridek ismeretének hiánya lassíthatja a mentési folyamatot. Ezek az aggodalmak tehát inkább a potenciális veszélyekre vonatkoznak (pl. mikor, hogyan lehet áramtalanítani) mintsem a rendszer által okozott veszélyekre. Látható tehát, hogy amire az első segítségnyújtónak leginkább szüksége lehet egy hibriddel történt baleset során az a megfelelő kiképzés.

8. A hibridek a közlekedési, környezeti és energiaproblémáinkra is megoldást jelentenek
Az utóbbi évtizedben dinamikus fejlődést mutattak a hibrid autó-eladások. A számok meggyőzőek, azonban ne felejtsük el a teljes autópiac adataival összevetni azokat. Az USA-beli számokat alapul véve a 2007-ben eladott 350 ezer hibrid csupán 2,5%-át teszi ki az összes, 17 millió eladott autónak. Ha optimista becsléssel élve minden hibrid autó tulajdonosa megduplázná a tüzelőanyag-hatékonyságát 10-ről 5 l/100 km-re, és így hozzávetőleg az átlagos napi 50 km-es távján 2,5 liter benzint spórol, az összesen nem kevesebb, mint 875 ezer liter megtakarítást jelent naponta! Mindez azonban eltörpül az USA napi 1500 millió literes benzinfelhasználása mellett.
Egyértelmű tehát, hogy a hibrid autók csak részét képezhetik a megoldásnak.

9. A hibrid autók csupán egy újabb hóbortot jelentenek
A hibrid technológiát gyakran állítják szembe az tüzelőanyag-cellával, a dízel motorokkal és a hidrogénnel, mint a fenntartható közlekedés csodafegyverét. A legnagyobb remények és beruházások a hidrogén üzemanyagcellás technológiához kötődnek, ami úgy tűnik, hogy egyelőre évtizedekre van a tömeges piacra kerüléstől. A hidrogén-meghajtású autók elterjedésének lassúsága alátámasztja azt, hogy mennyire kockázatos csupán egyféle megoldásban gondolkodni.
A jövő közlekedéséről folytatott viták mára leginkább arról szólnak, hogy miként lehetne a legcélszerűbben ötvözni a különböző üzemanyagokat és rendszereiket egy járműben. A benzin- és villanymeghajtás kombinációjának tömeggyártásában szerzett tapasztalatok eddig jól hasznosítható ismeretekkel vértezték fel a mérnököket a különböző üzemanyagforrások vegyes felhasználásához.
Ahogy Jim Press, a Toyota Motor Sales USA elnöke egy interjúban nyilatkozta: „Azt hiszem, végül minden hibrid lesz. Vagy benzin hibrid, vagy dízel hibrid, vagy pedig tüzelőanyag-cella hibrid.”