Sűrített földgáz (CNG)
Címkék: kettős üzemanyagrendszer, sűrített földgáz, CNGA sűrített földgáz (CNG – compressed natural gas) a fosszilis tüzelőanyagok közé tartozik, valójában nem más, mint a bányászott természetes földgáz sűrített változata. Legjelentősebb alkotóeleme a metán (>90%), kisebb részben pedig propánt, etánt és butánt tartalmaz. Elsősorban fűtésre és elektromos áram előállítására használják. Motor-hajtóanyagként történő felhasználása alacsonyabb CO2 kibocsátással jár, mint a benzin vagy dízel tüzelőanyag alkalmazása.
A CNG-s autók nagyon népszerűek világszerte – sok helyen végeznek utólagos átalakítást, ráadásul közvetlenül a gyártótól is lehet CNG-s autót venni.
Mely autók működhetnek CNG üzemanyaggal?
A sűrített földgáz csak gázüzemre átalakított belsőégésű motorban használható tüzelőanyagként.
A szikragyújtásos motorok számára a természetes gáz a legideálisabb tüzelőanyag, ugyanis magas az oktánszáma, kevés illékony szervesanyagot tartalmaz, ráadásul könnyen keveredik a levegővel. A sűrített földgáz ezen tulajdonságainak köszönhetően a CNG-s autók alapjárata alacsonyabb, hidegindítása könnyebb, és tökéletesebb az égés – ezek a tényezők mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kipufogógáz károsanyag-tartalma kisebb.
Mivel elég kevés a töltőállomás, a legtöbb CNG-s autó kettős üzemanyag-rendszerű, tehát sűrített földgázzal és benzinnel egyaránt működtethető, a két üzemanyag között pedig kapcsolóval lehet váltani.
A legnagyobb eltérés a sűrített földgázzal és a benzinnel a működő autók között az üzemanyag tárolási módjában lelhető fel. Mivel a természetes gáz szobahőmérsékleten gázhalmazállapotú, ezért autó-üzemanyagként nyomás alatt (CNG) tárolható és folyékony állapotban (LNG) szállítják. Utóbbi esetben -161°C-ra hűtik a gázt, így érik el a folyékony halmazállapotot. Autókban a CNG gázt kb. 250 bár nyomáson tárolják, általában henger alakú tartályban, ami a csomagtérben helyezkedik el. Például ha egy 90 liter kapacitású fémszálas kompozit gáztartály van az autóban, ez 60 kilogramm gáz tárolására képes, ami 23 liter benzin energiatartalmának felel meg. Mivel a gáz nyomás alatt van, ezért a tartály nehezebb, mint a hagyományos benzintank, emiatt az autó össztömege körülbelül 60 kg-mal növekszik.
A kettős üzemanyag-rendszerű autók esetében problémát jelenthet a benzintankkal közel azonos méretű gáztartály elhelyezése, ugyanis a csomagteret jelentősen lecsökkenti és gyakran még a pótkeréknek sem marad hely mellette.
A CNG a már kipróbált és bevált zöld üzemanyagok közé tartozik. Jelenleg több mint 1,2 millió sűrített földgázzal működő autót hajtanak világszerte, ezek többsége kizárólag CNG üzemű nehézgépjármű (teherautó és busz). Több mint 50 nagyvárosban üzemelnek CNG üzemanyaggal működtetett buszok, pl. Szegeden és Debrecenben is.
Milyen egy CNG üzemű autót vezetni?
Majdnem ugyanolyan, mint hagyományos autót vezetni, ugyanis a motor indítása, működtetése és leállítása a megszokott módon történik. A fő különbség a beépített tüzelőanyag váltókapcsoló és egy tüzelőanyag kijelző, amely megmutatja, hogy az egyes tüzelőanyagokból mennyi van még a különböző tartályokban.
A kettős tüzelőanyag-rendszerű járművek esetében mindemellett azért észrevehető egy kis teljesítményromlás a benzinüzemű autókhoz képest. A legtöbb vezetési helyzetben a különbség alig vehető észre. Ha viszont autónk kizárólag CNG üzemű, semmilyen eltérés sem tapasztalható.
A sűrített földgáznak számos előnye akad. Ezek közé tartozik például, hogy csökken a motorzaj és hogy megnövekszik a motor élettartama, mivel jóval tisztább égés megy végbe benne – ezáltal kevésbé használódik a motor.
A CNG üzemű autók tankolása
Tankoláskor egy rugalmas üzemanyagcsővel kell összekötni a kocsit és a töltőkutat. A gyors töltés esetében ezután meg kell jelölnünk, mennyi gázt szeretnénk tankolni, ugyanis a rendszer innentől automatizált. A lassú töltésű rendszer addig üzemel, amíg a tank nincs tele, vagy amíg a használó meg nem szakítja a folyamatot.
Az egyetlen akadálya a CNG üzemű autók elterjedésének a töltőállomás-hálózat hiányos kiépítettsége. 2009. április 15-én a Fővárosi Gázművek Zrt. aláírta a földgáz alapú közlekedés budapesti meghonosítását és elterjesztését szolgáló szándéknyilatkozatot, és ugyanezen a napon megnyitotta saját használatú CNG-töltőállomását a Köztársaság téri telephelyén, ráadásul a Szegeden és Győrben már eddig is 2 töltőállomás állt rendelkezésére, de azért ez közel sem mondható elégséges lefedettségnek. Ausztriában határozottan jobb a helyzet, sőt az Egyesült Államokban otthoni töltést lehetővé tévő egységeket is be lehet szerezni.
A CNG üzemű autók környezeti hatásai
A kettős tüzelőanyag-rendszerű autók 10-15%-kal kevesebb üvegházhatást okozó gázt (szén-dioxid, metán) bocsátanak ki, mint a benzines társaik. A benzines autókhoz képest 50-60%-kal csökken a nitrogén-oxidok kibocsátása is, ráadásul a légkörbe kerülő kén-oxidok és a korom mennyisége gyakorlatilag nulla. Ezen kívül megjegyzendő, hogy a felszabaduló, el nem égett szénhidrogének (metángáz) kevésbé növelik az ózonlyukat, mint a benzin elégésekor keletkező illékony szerves összetevők, üvegházhatása azonban sokszorosa azoknak. A csak CNG üzemű motorok még ennél is kevesebb károsanyagot bocsátanak ki.
Egy CNG üzemű autó ára és fenntartási költségei
Egyes költségek magasabbak a CNG-s autók esetében, ugyanis ha újként vásároljuk, többet kell fizetnünk érte, mint a benzines, hasonló kategóriájú társaiért, ha viszont átalakíttatjuk, akkor annak a költségei adódnak az autó vásárlási árához. Általában 200-300 ezer forinttal drágább a CNG üzemű autó – viszont jelenleg nem valószínű, hogy sokan vásárolnának ilyen járművet, mivel Magyarországon nem megoldott a tankolás.
Korábban azért álltak át az autótulajdonosok a sűrített földgáz üzemmódra, mert azzal rengeteget spórolhattak, mostanra viszont ez az árelőny eltűnni látszik. Ugyanakkor jelentős megtakarításokat érhetnek el azok, akik otthoni kompresszort vásárolnak – Magyarországon sajnos ez a technológia még nem elérhető.
Hol lehet CNG üzemű autót venni?
A CNG üzemű autók nagy része hagyományos autóból avanzsált gázossá – vagy még a gyárban, vagy pedig azután, hogy megvásárolták őket.
Több gyártó rendelkezik saját CNG üzemű modellel: találunk ilyet az Opelnél (Zafira és a Combo kisteherautó), a Fordnál (Focus), és három Volvo típust is megemlíthetünk: az S60-ast, az S80-ast és a V70-est is.
Összesen 2 hozzászólás
2012-01-07 10:59
Kedves újságíró Kolléga! Örömmel vettem tudomásul, hogy Ön is beállt a tiszta környezetbarát közlekedést népszerűsítők táborába, melyet már magam is jó ideje gyarapítok. Különösen öröm számunkra, hogy a CNG, a jelenleg egyedüli gazdaságilag is valós alternatíva megismertetésével és népszerűsítésével töltötte idejét. Néhány kiigazítást azonban szükséges tenni a fenti cikkel kapcsolatosan. A CNG névlegesen 200 bar nyomáson dolgozik, természetesen a tartályok nyomásállósága ennél lényegesen magasabb és a nagy töltőállomás kompresszorok is valamelyest 200 bar feletti nyomást állítanak elő. A tartályok anyagválasztéka két fajta lehet, vannak az acéltartályok, melyek jelentősen olcsóbbak, cserébe nehezebbek is. Míg a szénszálas kompozit tartályokkal jelentős súlymegtakarítás érhető el, újabban ezek a tartályok kezdenek terjedni már OEM beépítés esetén is, ilyen például az új Zafira Tourer. A tartályok térfogata esetén a belső és nem pedig a külső méretet vesszük alapul, így egy személyautó csomagterébe utólag beépíthető tartály általánosságban 30-50 liter közötti gázmennyiséget képes magába fogadni. Ez pedig a kúton azonos a 20-35 kg gáz megtankolásával. Aláhúzom, hogy a földgáz és a biometán (természetesen ezek bármilyen arányú keveredése is) kilogrammja jó pontossággal másfélszer akkora (1,5x)energiatartalmat, így hatótávolságot jelent, mint 1 liter benziné! Vagyis 20 kg gáz 30 liter benzin hatótávjának felel meg. A tartályok tömege természetesen negatívumként mindig megjelenik, habár egy kompozit tartály a csomagtartóban mindössze 30-40 kg-ot nyomhat. A gyári kialakítások ezzel szemben a padló alatti tartály elhelyezést preferálják, ezek így 3-4 kis átmérőjű palackot jelentenek, zömében 15-20 kg közötti kapacitással. Nagyságrendileg tér el az ismert CNG járművek száma a fentitől, hiszen csak Európában 1,5 millió db CNG-nek készült autót ismerünk (a retrofit átalakítások száma sajnos nem kerül a statisztikába), míg a világon összesen ebben az évben elérjük a 15 millió darabot. Természetesen a nagy flották és kiemelten a buszok hozzák a nagy CNG fogyasztást, hiszen csak Európában 150 ezer darabot meghaladó buszállománnyal számolunk (nagyságrenddel több, mint 50 városban). Szomorú okból kifolyólag Debrecen már két éve nem tartozik a csendes és tiszta CNG buszt élvezők körébe, az ottani flotta egy része Szegeden szolgál tovább a Tisza Volán üzemeltetésében. Érdemes lenne megemlíteni, bár látom, hogy a cikk korábban keletkezett, hogy a Kőbányai úton azóta megnyílt a Főgáz nyilvános töltőállomása is. Ezen túl, a CNG-t használók egy része privát töltőkompresszorral élvezi a kedvezőbb energiaköltségeket, amelyekhez a jövedéki adó eltörlése (pontosabban 0 Ft-ra mérséklése) is hozzájárul. Helyes megállapítás az alacsonyabb emisszió, mely károsanyagokból és az üvegházhatású gázokból is kevesebb (utóbbinál -23 százalék). Természetesen a gyárilag kialakított CNG típusok listájából a régóta piacvezető FIAT modelleket és a rendkívül szép növekedést mutató VW modelleket kár lefelejteni. Amint a CNG üzem esetén mindig fontos érvként megjelenő biogáz/biometán, tehát megújuló energiaforrás kézenfekvő felhasználására is szükséges néhány szót \\\"fecsérelni\\\", pláne zöld autós oldalon. Üdvözlettel Domanovszky Henrik Elnök Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület
2010-10-15 22:41
A cng üzemű autók felsorolásánál illett volna megemlíteni a Fiatot is (Doblo, Multipla, stb.)
