Elektromos autó magyar fejlesztőktől

Mindenki a nagy külföldi autógyártóktól várja az áttörést az elektromos autók terén, pedig a magyar megoldás már másfél éve az orrunk előtt van. Már csak észre kellene vennünk és hinni benne. Ebben pedig, ahogy a többi nyugati országban is, a kormánynak kellene példát mutatnia és megfelelő motivációt biztosítania.

Megszületett a magyar elektromos autó
Hét évet kell visszamennünk az időbe, ekkor készítették ugyanis az első Hotzenblitz nevű autót a Fekete-erdő vidékén. Ez inspirálta dr. Bednár Andrást abban, hogy egy magyar csapattal hasonló vállalkozásba kezdjenek és megépítsék az első magyar elektromos autót. A fejlesztések eredményesen zárultak és 2008 decemberében már a próbaköreit futotta az ELMA-01 névre keresztelt elektromos meghajtásúvá átalakított Suzuki, amiből azóta a 02-es típus is elkészült.

Miért éppen Suzuki? A tervezők koncepciója az volt, hogy egy kényelmes, a hagyományos autóknál is felmerült igényeket kielégítő autót készítsenek, szemben a világ más tájain készülő tervekkel, ahol az elektromos autókat általában két üléssel, extra kis méretben képzelték el. Ezért esett a választás Magyarország egyik legkedveltebb autómárkájára, hiszen így megmaradt az autó adta komfort és biztonság érzése is.

Néhány paraméter azonban változott: a legfeltűnőbb az autó csendessége üzem közben és amit nem látunk, de még ennél is fontosabb, hogy évente akár 2 tonna szén-dioxid kipöfékelését is megtakaríthatjuk vele a hagyományos autókhoz képest. Ennek azonban az az ára, hogy egy töltéssel töredékét tudjuk megtenni annak az útnak, amelyet például egy benzines autó egy tankjával. Viszont, ha az ELMA hatótávolságát a többi elektromos autóval vetjük össze, igazán kecsegtető eredményt kapunk. Az elektromos Suzuki egy töltéssel akár 160 km megtételére is képes, míg a legtöbb kis elektromos autó hatótávolsága csupán 70 és 100 km között van.

Mindenki számára elérhető
A TZ-ELMA Zrt. gondozásában tulajdonképpen olyan megoldás született, amely a legtöbb magyar autóhasználó igényeit kielégíti. Egy felmérés szerint az emberek 96%-a nem vezet egy nap 100 km-nél többet. Ráadásul a magyar útviszonyok között az ELMA 130 km/órás végsebessége több mint elegendő. Ezek alapján az elektromos autó két hátrányos tulajdonsága – a rövidebb hatótáv és az alacsonyabb végsebesség – rögtön nem jelent problémát ebben az esetben. A környezet minőségének javulásában viszont hatalmas előnyöket hozna, ha kellő számmal alakíttatnánk át elektromos meghajtásúvá az autónkat. Az ország nagyvárosainak levegőminősége katasztrofális állapotban van a közlekedés levegőszennyezése miatt. Ezzel a megoldással töredékére csökkenthetnénk a jövő generációk légúti megbetegedéseinek számát és nem utolsó sorban élhetőbbé tehetnénk a városokat.

Az ELMA megálmodói úgy fejlesztették ki az autót, hogy az mindenki számára elérhető legyen. Ma már Magyarországon is számos helyen elérhetők az LPG autógáz és bioetanol üzemanyagra átalakító műhelyek. Ezen az elven működik ez az elképzelés is. A TZ-ELMA Zrt. maga nem kíván autógyártással foglalkozni, helyette olyan technológiát fejlesztett ki, amely segítségével bármely autószerelő elektromos meghajtásúvá tudná átalakítani az autókat.

Így ha van egy autónk – lehet régi, új, kicsi, nagy stb. – amellyel tudjuk, hogy egy alkalommal nem utazunk többet 160 km-nél, akkor érdemes belevágni egy ilyen átalakításba. Attól függően, hogy milyen tulajdonságú elektromos autóra vágyunk, 7.500 és 30.000 euró között van egy autó átalakítása. A 30.000 eurós átalakítással már a több száz kilométeres hatótávolság és a 180 km/órás sebesség is elérhető. Ne feledjük, hogy az átalakítás költségeiért az olcsó üzemanyag kárpótol nap mint nap (4–7 Ft/km!).

Az autók átalakítása elektromos üzeműre, az alkatrészek beszerzése után pedig 35–40 órát vesz csupán igénybe. 
Összehasonlításként, a Nissan Leaf, amelyet idén vezetnek be több nyugat-európai országban – és hamarosan Magyarországon is – a magyar fejlesztés alsó kategóriájához hasonló paraméterekkel rendelkezik (160 km-es hatótáv és 140 km/h végsebesség) és közel 30.000 euróba kerül.

A fejlesztés kész. Nincs rá igény?
A környező országokban sorra jó példával találkozunk az elektromos közlekedés elterjesztésében. A kormányok pályázatokkal, támogatásokkal, flottavásárlásokkal segítik elő az alternatív közlekedési mód népszerűségének növelését. Németországban például állami támogatásban részesülnek az elektromos fejlesztések, amitől azt is várják, hogy 2020-ra több mint 1 millió elektromos autó legyen az utakon. Spanyolországban első lépésként az állami és céges autóflották ’villamosítását’ tűzték ki célul.

Magyarországon, bár semmiféle támogatást nem kapott, elkészült a fejlesztés, már nem kell mire várni, az első lépést még sem meri senki megtenni. Pedig mindenki tisztában van vele, hogy megtérülő befektetés lenne ez egy tisztább jövő érdekében. Az elektromos autók infrastruktúrájának fejlesztésével, az átalakítást ösztönző támogatásokkal példamutatóak lehetnénk ebben a kérdésben. Ám egyelőre úgy tűnik, hogy valami rejtélyes ok miatt sem a kormányzati szervek, sem pedig a vállalkozások nem látják meg benne a lehetőséget, és nem nyitottak ebben az irányban.


Tervek a totális zéró emisszióért
Bár az ELMA autók nem terjedtek el az elmúlt másfél év alatt, a tervezők bizakodóak és nem csak az elektromos autóban gondolkodnak, hanem a hozzá kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekben is. A szolár mobilitást szeretnék megvalósítani, vagyis azt, hogy a véges hatótávolság ne legyen akadálya az elektromos közlekedés elterjedésének.

Egyik elképzelésük, az akkucsere-rendszer, megszüntetné a hosszú töltési időt. Kész műszaki tervekkel rendelkeznek egy olyan szerkezetre vonatkozóan, amely fölé állva az autóval, egy hidraulikus emelő kiemeli a lemerült akkupakkot és egy teljesen feltöltöttet emel a helyére. Ugyanezt a technológiát, az anyagi támogatásoknak köszönhetően, előbb sikerült elterjesztenie a Better Place nevű amerikai cégnek, akik Izraelben, az USA-ban, Ausztráliában és Dániában is kaptak már megrendeléseket.

A TZ-ELMA célul tűzte ki a teljesen zéró kibocsátást, ami azt jelenti, hogy a feltöltéshez szükséges áram előállítását is olyan forrásból kívánják előállítani, ami nem jár szennyezőanyag-kibocsátással. A választás az egyik legrégebbi energiaforrásunkra esett, a napenergiára. A napelemeket többféle módon fel lehet használni az elektromos autók töltéséhez. Szerelhetők az autó vagy a garázs tetejére is, vagy akár a benzinkúthoz hasonló elektromos áramot adó kutak tetejére is. A technológiát már kifejlesztették, a prototípus készen áll, vagyis már csak a befektetett tőke és a támogatások hiánya állhatja útját annak, hogy Magyarországon itthon kifejlesztett technológiákkal indulhasson útjára az elektromos közlekedés forradalma.
 

Galéria megtekintése