Mérlegen az elektromos autók

Az elektromos autók már a 20. század fordulóján fénykorukat élték, de népszerűségük akkor nem tartott sokáig. Most azonban a jövő alternatív autóját keresve, úgy tűnik újra felfedezik az elektromos meghajtást. Bizonyos szempontokból jobb választás, mint a belsőégésű motorok, de nem árt néhány további szempontot is megvizsgálni ahhoz, hogy objektíven lássuk az elektromos autók előnyeit és hátrányait. 

A mérleg pozitív oldala

Reggel beszállunk az éjszaka során, otthonunkban teljesen feltöltött autónkba és csendesen, károsanyag kibocsátás nélkül suhanunk munkába vele. A tudat, hogy nem szennyezzük a többi ember levegőjét jó érzéssel tölt el, s még büszkébbek vagyunk, amikor arra gondolunk, hogy mennyit spórolunk a családi kasszán az olcsó üzemanyag miatt.

És ez valóban így van: Az elektromos autót bárhol feltölthetjük, ahol találunk szabványos konnektort. A gyártók az elkövetkező években számos elektromos autó bevezetését tervezik. Annak érdekében, hogy a vásárlók bátrabban nyissanak az új típusú autók felé, a töltő infrastruktúra fejlesztésére is gondolniuk kell. A tervekben gyorstöltő állomások és akku-csere állomások is szerepelnek, amelyek mind a könnyű és gyors tankolást segítik.

Azon túl, hogy a tankolás rugalmas, lényegesen olcsóbb is az elektromos autók esetében, mint például a benzineseknél. Attól függően, hogy nappali vagy éjszakai árammal számolunk, egy kilométer költsége csupán 4-7 Ft körül van.

Ráadásul nem csak az üzemanyag az olcsóbb, hanem a szervizköltségek is alacsonyabbak, hiszen a villanymotor miatt sokkal kevesebb a mozgó, kopásra hajlamos alkatrész, ezért a szervizeket is ritkábban kell látogatni.

Természetesen nem csak az anyagiakban érezni az elektromos autó pozitív hatásait, hanem például a hangján is. A jól megszokott zümmögő motorhang teljesen hiányzik, helyette a légellenállás futurisztikus suhogása hallható. Valószínűleg egészen másmilyen lenne egy város vagy egy autópálya alaphangja, ha minden autót hirtelen kicserélnénk elektromosra.

A fentieken túl a villanymotoros járművek igazi előnye az, hogy az autóból valóban nem távozik semmilyen károsanyag. Ez nem csak a környezet szempontjából jó, hanem főleg a városok levegőminőségének javítása érdekében fontos. A városok rossz levegőjéért és az ebből adódó megbetegedésekért (pl. tüdőrák) elsősorban a közlekedés a felelős. Sokszor nem is tudatosul bennünk, hogy a láthatatlan levegővel miket lélegzünk be, és főleg mekkora mennyiséget a különböző szennyezőkből. 

Mindezek a jó tulajdonságok mellett érdemes azonban figyelembe venni a mérleg másik oldalát is és a kettőt összevetve eldönteni, hogy mennyire való nekünk az elektromos autó.

A mérleg másik oldala

Bár az előzőekből kiderült, hogy az elektromos autó fenntartási költségei viszonylag alacsonyak, ha új elektromos autót szeretnénk vásárolni, akkor mélyen a zsebünkbe kell nyúlni. 30.000 euró körüli összegre számíthatunk egy idén vagy jövőre bevezetett autó esetében (Pl. Nissan Leaf).

Nissan Leaf

Figyelembe kell venni azt is, hogy az akkumulátoroknak korlátozott az élettartalma és jelenleg igen költségesek. Az elektromos autókra a szervizeknek is fel kell készülniük új eszközökkel és tudással is.

Sok esetben elrettentő lehet a hosszú töltési idő, a mostani pár perces tankoláshoz képest. A 100%-os töltöttség eléréséhez általában 8 órára van szükség. Természetesen a gyártók célja is ennek az időnek a minimalizálása, az elektromos autók vonzóbbá tétele miatt.

A fenti negatív tulajdonságok a szériagyártás beindulásával és a további kutatások eredményeképpen előbb-utóbb áttevődhetnek a pozitív oldalra.

Két kérdés maradt nyitva az elektromos autókat illetően

Vajon tényleg zéró emissziós járművek?

Azt tudjuk, hogy helyben nem szennyeznek, de a többlet elektromos energiát, amelyet felhasználnak, a meglévő erőművek állítják elő, ezért fontos megnézni az adott ország erőműparkjának összetételét. Magyarországon egyelőre nem mondhatjuk tiszta járműveknek az elektromos autókat annak tükrében, hogy az előállított energia csupán 5%-a származik megújuló energiaforrásokat használó erőműből, 21,5%-a pedig az atomerőműből. A fennmaradó 73,5% olyan erőművekből jön, amelyek fosszilis tüzelőanyagokat használnak fel. A jövő sem túl biztató, hiszen a szakemberek 15 év múlva is csak maximum 18%-os megújuló forrásból származó energiára számítanak, sokkal nagyobb átrendeződést nem várnak az erőműpark összetételén. (Dániában az energiaellátás 20%-át már most a szélerőművek adják.)

Vannak már elképzelések, sőt kész műszaki tervek is napenergiával vagy szélturbinával működtetett töltőállomásokra, amelyeket akár az otthonunkban is felépíthetünk, de egy országos töltőhálózat részei is lehetnek. Ezek a lehetőségek nagyban lecsökkentenék az elektromos autó szén-dioxid kibocsátását, de még mindig nem nullára, hiszen gondoljunk csak bele, hogy ezeknek a töltőállomásoknak az építéséhez is energiára van szükség, ami csak a meglévő erőműparkunkból lehetséges. Azaz a teljesen zéró emissziós járművek csak elvben léteznek, de jó tervezéssel, ésszerű töltőhálózattal megközelíthetőek.

Meddig maradhat versenyben az elektromos áram ára az olajjal?

A másik nagy kérdés, melyre csak a jövő ad majd választ az elektromos áram versenyképessége az olajjal. Gondoljunk bele: egyes országokban az állam ösztönzésképpen támogatást ad elektromos autók vásárlásához (Németországban például 5000 eurót). Ha elterjednek az elektromos autók, visszaesik a benzin iránti kereslet, ami a jövedéki adóból származó bevétel kiesése miatt hiányt fog okozni az ország gazdaságában. Tehát a kormányoknak ez dupla ráfizetés. Vajon mikor ismerik ezt fel és hogyan fognak reagálni? Várható-e a jövedéki adó bevezetése az elektromos áramra is? Bár erre utaló jeleket még sehol nem látunk, ezt is mérlegelnünk kell, ha elektromos autót szeretnénk használni a jövőben.